Sárgamuskotály

Világszerte elterjedt fajta, francia nevén apró szemű fehér muskotály (Muscat Blanc à Petits Grains), Magyarországon előforduló neve még a Muscat Lunel. Egész Európában elterjedt, csemegeszőlőként is jól fogyasztható fajtáról van szó, amelynek azonban két kiemelkedő közép-európai megnyilvánulási formája van. Az egyik Tokaj, ahol elsősorban késői szüretelési édes bort készítenek belőle, valamint aszúk alapanyaga is lehet. A másik pedig Ausztriában Steiermark, ahonnan talán a legpengésebb, kiváló savszerkezetű, nagyon intenzíven aromás szárazak kerülnek elő. De híres a portugál Moscatel du Setubal bora is, amely Portugália harmadik híres erősített bora a Portói és a Madeira után, Setubal városa környékén termelik, és részben szintén a sárgamuskotály az alapanyaga. Az erősített borok közül meg kell említeni a dél-francia Vin Doux Naturel (VDN) borokat is, amelyek egyik jóváhagyott fajtája szintén a sárgamuskotály.

Közép-Európában azonban ez az alkohollal történő erősítés kevésbé jellemző. Míg (fél)édes desszertborként a sárgamuskotály a szőlővirágillatú, „muskotályos” aroma mellett gyönyörű hársas jegyeket is fel tud mutatni, száraz verzióban inkább a citrusos, zöldalmás jegyek még meghatározók. A szépen, jól elkészített sárgamuskotály borok azonban nemcsak illat-, hanem ízbombák is, szépen visszaadva a szájban mindazt, amit az orrban érzünk.