Rajnai rizling

Nem keverendő az Olaszrizlinggel, nem rokonok. A világban a rajnai szimplán mint Rizling van jelen, egyedül itt, a közép-európai régióban kapja meg sztenderden a rajnai melléknevet, az olasztól való elkülönítésre. A melléknév alapja, hogy a Rajna mellől származik, és igen régi fajta: egy 1402-es oklevél Wormsból már egyértelműen leírja a fajta nevét is, tehát a 14. században már biztos létezett a Rajna völgyében a fajta. Hosszú ideig azonban nem terjedt el jelentősen, a származási helyen kívül Franciaországban (Elzász) és Ausztriában (Wachau, a Duna-völgyi területek) terjedt el. Aztán az ausztrál telepítésekből származó borok keltették fel a fogyasztók érdeklődését világszerte a bora, és így a borászokét a fajta iránt, és lett belőle világfajta, amely jelentős szerepet játszik a tengerentúlon még USA-ban is. Az eredmény: manapság már világszerte mintegy 60 ezer hektáron termesztik a fajtát. Érdekesség, hogy jelentős termőterületei vannak Romániában és Moldovában is, de innen (még) elsősorban tömegtermelésben jelentkezik.

Mivel érdemelte ki a fajta ezt a népszerűséget? Elsősorban remek aromavilágával: gyümölcsaromák mint a licsi, a kajszi, aztán a jázmin, a méhviasz uralkodnak, az éretteb borokon pedig felsejlik a hamisíthatatlan rizlinges petrolos jegy. Éretteb, igen, ez a második oka a népszerűségnek: a Chardonnay és a Chenin Blanc mellett mint a világ legeltarthatóbb fehér fajtája szerepel a rizling.

Halételek, friss sajtok, paradicsom nélküli szósszal rendelkező tésztaételek kiváló kísérője. Egy-egy nagyon tipikus fajtát csípősebb kelet-ázsiai fogásokhoz is kipróbálhatunk.