Kékfrankos

A közép-európai világfajta. Igen, hiszen a közép-európai térségen kívül pl. Chilében vagy az USA-ban, Finger Lakes-ben is találhatunk nem kevés kékfrankos ültetvényt. Magyarországon a vezető vörösborfajta. Meghatározó a szerepe az osztrák, a cseh, a szlovák, a horvát, a szlovén borászatban is.

A „frankos” név Németország Frankföld/Frankenland vidékére utal, a Közép-Európába érkező német (frank, sváb, hesseni, badeni, bajor, szász stb.) bevándorlók onnan hozták magukkal, a terület mai központja, Würzburg ma is jelentős kékfrankos terület. Ugyanakkor főként osztrák területen sokáig hívták Lembergernek is, az alsó-ausztriai Lemberg (ma Maissau) városa után, ahol a hagyomány és a feljegyzések szerint először megjelent.

Kiváló minőségű bort ad, amely a fahordós érleléstől függően tud könnyedebb és nagyon szépívű is lenni. Elsődleges jegyei a cseresznye, a piros gyümölcsök, herbás fűszeresség és főként a melegebb termőtájakon a szilvás vonulat. Közepes teste és jó savai miatt kiválóan alkalmas nem túl masszív vöröshús ételek kísérésre. Magyországon tipikus „pörköltbor”, a magyar nemzeti vöröshús ragu fő kísérő itala.