Ausztria borai 2.

Burgenland blogcikk

Jakab Tamás
2022.04.21 13:17

Ezeket kell tudnod Ausztria borairól

Avagy

Kis összefoglaló, ha borozni készülsz a szomszédba

2. rész: Burgenland

 

 

Folytassuk most a megkezdett képzeletbeli utazást Ausztria borvidékein (persze aztán majd lehetőség szerint a valóságban is)!

Burgenland – akár nevezhetjük „kitalált tájnak” is. Hogy miért? Talán amiatt, mert nem mutat semmilyen egységet, sőt. Van itt sík vidék, tóvidék éppen úgy, mint lankás hegyvonulatok, de ide tartozik az Elő-Alpok dombos tája nemkülönben. Ennek egyenes következményeként itt sokféle bort találhatunk – többek között Ausztria legtestesebb vörösborait is.

Lássuk csak sorra az egyes területeket!

 

Neusiedlersee

Kezdjük is mindjárt a második legnagyobb osztrák borvidékkel Weinviertel után! Neusiedlersee a maga közel 500 borászatával ugyanis ennek az előkelő címnek a birtokosa. Ezen a területen kékfrankost és zweigeltet találunk – utóbbi fajtából itt termelnek a legtöbbet Ausztirában.

Az egyetlen olyan terület az országban, amely sík borvidék, és abban is különleges, hogy igazi kárpát-medencei értelemben véve forró vidék.

És ha már zweigelt, mit kell tudnunk róla, milyen itt ez a bor?

Magas alkohol mellett a fekete cseresznye és a szeder jellemzi, jellemzően fűszeres és közepesnél testesebb fajtává érik hordós vagy tartályos érleléssel. A kiváló zweigelt mellett van itt még cabernet sauvignon és merlot is.

A terület másik jellemző kategóriája a nemesédes borok (Beerenauslese és Trockenbeerenaluslese), melyek hagyományosan olaszrizlingre építenek. De találunk itt chardonnay-t és fehér burgundit is.

 

Leithaberg

Ha tartjuk magunkat a méretbeli megkötéshez, akkor a következő terület mindenképpen Leithaberg, amely egyben a zöldveltelini képzeletbeli vonalának a végét is jelenti: innentől délre már nem játszik jelentős szerepet a fajta. Nem kicsit történelmi ennek a területnek a borászati kultúrája, hiszen egészen a nyolcadik századig vezethető vissza – ha az igazolt korú leletekből indulunk ki. De ha nem ragaszkodunk csak a borászati kultúra leleteihez, akkor bizony más történelmi korszakokban is jelentős szerepet játszott – köszönhetően az Esterházyaknak, Batthyányaknak vagy akár Haydnnak és Lisztnek.

Itt található Rust városa, mely helyet ad az osztrák borakadémiának, de nemcsak ezért érdekes. (Történeti érdekesség, hogy Rust egész Ausztria legkisebb lélekszámú önálló közigazgatású városa: az egykori szabad király város ezzel az állami gesztussal város továbbra is. Alig több, mint 2000 lakosával a lakosságszám alapján inkább falu, a kinézete azonban igazi kisvárossá teszi.)

Rust 412 hektárnyi szőlővel betelepített területe kapott egy külön DAC-ot, amelynek érdekessége, hogy nem csak terület, hanem technológia alapú is. Hogy miért is? A „Ruszti Aszú” (Ruster Ausbruch) szabályozásáról van ugyanis itt szó.

Lényege szerint csak Rust területéről származó szőlőből lehet készíteni a Ruster Ausbruchot, botrytiszes, a tőkén túlérett, töppedt és penészes szemeket tartalmazó szőlőből.

Az Ausbruch név ellenére a kézzel történő szétválogatás, azaz a klasszikus aszúkészítési mód nem előírás. Technológiailag inkább (édes) szamorodnikról van szó, a tényleges cukortartalom azonban egyértelműen az aszú kategóriába sorolja ezeket a borokat.

Mit jelentenek számunkra Leithaberg borai? Jellemzőek itt a gyakran fahordóban érlelt, magasabb alkohol tartalmú zöldveltelinik, de helyet kap itt a chardonnay és a fehérburgundi is. A vörösboroknál egyértelműen a kékfrankos a legelterjedtebb.

 

Mittelburgenland

Másik nevén „Blaufränkischland” – azaz a kékfrankos vidéke. A név már jól mutatja a jellemző szőlőfajtát, mely mészkő alapon kristályos palán és agyagon kapaszkodik meg. Az osztrák kékfrankos vörösbor ország világa ez – érdekességként azért megemlítenénk, hogy a kékfrankos elterjedése csak a huszadik század hetvenes éveitől jellemző. És mégis.

Az itteni kékfrankosra jellemző a gyümölcsös, fűszeres erőteljes ízvilág – és az érlelésnek megfelelő gyengébb, vagy erősebb fahatás megléte.

A kékfrankoson kívül szép tételeket találunk itt még zweigeltből, cabernet sauvignonból és merlotból is.

 

Eisenberg

Azaz a Vashegy, mely új színt visz a kékfrankosok ízvilágába Burgenlandban. Maga a lokáció magas minőséget adó terület, mely kifejezetten aprócska borvidék. Az itteni kékfrankos földes, minerális, pikáns ízvilágú.

Különlegessége ennek a régiónak a területhez tartozó, de földrajzilag már nem az Eisenberget jelentő Uhudlerland, ahol, Európában egyedüliként, direkttermő szőlőkből lehet minőségi bort készíteni (Kukmirn, Heiligenkreuz és környékük).

 

Rosalia

A legkisebb területű borvidéke ennek a régiónak a szépséges nevű Rosalia, mely nevét a hegységről kapta. A Rosalia-hegység jól véd az alpesi hidegebb levegőtől, de főleg nyáron kellemesen hűvös estéket, éjjeleket teremtve, a területet inkább a fűszeresebb vörösborok, és a csodálatosan gyümölcsös rozéborok termelőhelyévé teszi.

Mi más lehetne itt a zászlóshajó, mint a terület 60%-át alkotó kékfrankos, a maradék pedig szinte teljes egészében zweigelt.

Ezen a borvidéken, egyetlenként egész Ausztriában, külön szabályozás van a rozé borokra. Az itteni rosé szintén a szüret utáni év január elsejével indulhat, az előírás a friss, gyümölcsös, fűszeres jelleg, minimális alkohol nélkül.

Tehát, ha kékfrankos…

akkor Burgenland – ez legyen a fő gondolat, amikor Ausztria boraival akarunk közelebbről megismerkedni. És azt is érdemes lesz megjegyeznünk, hogy milyen kivételes választékot kapunk ebből a fajtából ezen a vidéken – a friss gyümölcsösségtől kezdve, mely leginkább a kis Rosalia térségre jellemző egészen a minerális jegyeket hordozó Eisenbergből származó kékfrankosig.

Aztán észak felé haladva válik egyre fűszeresebbé a kékfrankos, és már a hordós jegyek is dominálni fognak.

Tegyél egy próbát – itt találod a mi ajánlatunkat, ha Burgenlandról van szó!